Ha egy galambász észrevesz egy ízületi csomót akár a szárnyakon, akár a lábvégen, rögtön rávágja, hogy paratífusz, és antibiotikumokkal kezdi el kezelni az állományát. A tapasztalatom az, hogy ízületi gyulladások jelentős részének hátterében nem a paratífusz áll.
Ízületi gyulladás kialakulhat nem fertőző és fertőzéses alapon.
Nem fertőző alapon kialakuló ízületi gyulladás leggyakoribb okai a köszvény és a reuma, de sérülések talaján is kialakulhat az arthritis.
A köszvény az anyagcsere zavarából adódó betegség, amelynek az a lényege, hogy megnövekszik a vér húgysavtartalma. Ez az anyag húgysavas sók formájában lerakódik a különböző szövetekben, elsősorban az ízületekben. A köszvény kifejlődésében a fehérjében gazdag takarmányozásnak is szerepe van. Galamboknál a vér húgysav szintje akkor is rendellenesen magas lehet, ha a vesék nem tudnak elegendő mennyiséget eltávolítani a vizelettel a különböző vesebetegségekben.
A reumás alapon kifejlődő ízületi gyulladás oka egy autoimmun betegség, melynek során a szervezet saját magát betegíti meg, így az ízületeket is. Ennek a kórképnek az előfordulása galamboknál nem bizonyított.
Annál gyakoribb viszont a traumás alapon kialakuló formája az ízületi gyulladásnak. A postagalambok a versenyek során sérüléseknek vannak kitéve. A dúcba visszatérve a galambok sebesülései jól észrevehetők. Gyakori, hogy az ízületek is beduzzadhatnak. Nem kell ilyenkor rögtön antibiotikumokkal kezelni az egész állományt a paratífusztól tartva!
Az ízületi gyulladások fertőző okai leggyakrabban galambokban a következők: Staphylococcusok, Streptococcusok, E. coli, Salmonella, Mycoplasma.
A fertőzés sokszor a bélben történő megtelepedéssel kezdődik, ami első hallásra talán magától értetődőnek tűnik, de ha figyelembe vesszük azt a tényt, hogy a bélben elég jelentős mennyiségben találhatók baktériumok, akkor beláthatjuk: ez nem is olyan könnyű feladat a kórokozónak.
A kórfejlődés következő fázisában a baktérium a bélből a vérpályába jut, és onnan szóródik a szervezetben. Ilyenkor a galamb lázas (húgysav válik ki a bélsárból, amely fehér szint kölcsönöz az ürüléknek), vízfogyasztása megnő (akár duplájára), és magas számban ürít kórokozókat a bélsarával.
A szervezet védekező mechanizmusának köszönhetően ellenanyagok kezdenek termelődni a kórokozókkal szemben, melynek eredményeképpen az immunrendszer a számára könnyen hozzáférhető helyekről eltünteti a kórokozót. Sajnos az ízület erősen védett helynek számít, így ott annak ellenére folytatódik a baktériumok szaporodása, hogy a vérpályában igen magas ellenanyagszint mérhető.
Fontos tudnunk, hogy a magas ellenanyag koncentrációnak köszönhetően ilyenkor már sokszor eltűnnek a kórokozók a bélből, ezért az innen végzett vizsgálat negatív eredményt mutathat. Az ellenanyagok megjelenésekor szokott kialakulni a mindenki számára jól ismert kép: az ízületben nagy mennyiségű, mucinos, sárgás, nyúlós váladék jelenik meg. A gyulladás majdnem mindig csak a szárny egyik ízületére korlátozódik. Ha a heveny gyulladásos folyamatok nem tudjak elpusztítani az ízületben megbújó baktériumokat (ami igen gyakori jelenség), akkor a szervezet „stratégiát vált”. A kórokozókat megpróbálja kötőszövetes tokkal elhatárolni a szervezet többi részétől. E folyamatnak köszönhetően visszafordíthatatlan, operálhatatlan összenövések alakulnak ki az ízületben, és a madár röpképtelenné válik. A kötőszövetes átépüléssel az ízületi duzzanat megjelenésétől számított 3. héttel kell számolni, ezért is fontos, hogy mielőbb megkezdjük a gyógykezelést.
A gyógyító munka első lépéseként az ízületben felhalmozott gyulladásos izzadmányt kell eltávolítani. Ezzel a lépessel nemcsak a szervezetet szabadítjuk meg a baktériumok tömegétől, hanem mintát is nyerünk a vizsgálathoz. A kórokozó kitenyésztésével lehetőség nyílik a baktérium antibiotikum-érzékenységének meghatározására, mely garanciát nyújt a sikeres gyógykezeléshez. Az antibiotikum adagolásánál szem előtt kell tartani, hogy a baktérium igen védett helyen van, ezért folyamatos itatással kell a megfelelő antibiotikum koncentrációt fenntartani. Az injekciós készítményekkel csak lökésterápiát lehet biztosítani, amely ebben az esetben ellenjavallt.
A gyógykezelést minimum 10-12 napig folytatni kell, még akkor is, ha a gyógykezelés alatt a galambon hasmenéses tünetek jelentkeznek.
Mivel magyarázható, ha az ízületi izzadmány mikrobiológiai vizsgálata negatív eredményű?
Több oka lehet:
- nem fertőző eredetű az ízületgyulladás, lásd trauma,
- az „agyonkezelt” szervezetből nem nő ki kórokozó a táptalajon,
- mycoplasmák csak speciális táptalajon szaporodnak, a rutin során használt táptalaj, nem alkalmas a tenyésztésükre.
- nem gyulladásos folyamatról van szó.
Állatorvos, galambász kollégám azzal, a problémával keresett meg, hogy német díszposta állományában két galamb erősen sántikál. Paratífusz ellen nem oltja a galambjait, akár még salmonellosis is lehet, bár ő már 2 hétig enrofloxacinnal kezelte az állományt.
A beteg galambok közül az egyiket el is hozta megmutatni. Kézbe véve a madarat jó általános állapotban volt. A bal lábának térdízülete duzzadt, meleg, fájdalmas volt. Felvetettem, hogy vegyünk mintát, csináljunk rezisztencia vizsgálatot. A mintavétel során, kevés vörhenyes váladékot távolítottam el. Még 2 hétig egyedi kapszulás Furazolidon + kezelést javasoltam.
Az mikrobiológiai vizsgálat negatív eredményt hozott. A duzzanat viszont, csak nem akart kisebb lenni, sőt növekedett.
Kollégámmal megbeszélve, a galambot végleg elaltattam és a duzzanatot kórszövettani vizsgálatra küldtem.
Az eredmény számomra is meglepő volt: periostalis chondrosarcoma- az ízületi felszín rosszindulatú daganatos elváltozása.
Nem szabad általánosítani! Minden eset más és más lehet!
Ha egyedül nem sikerül megoldani a problémát, ne szégyelljenek segítséget kérni!
dr. Berta Krisztián
a Magyar Állatorvosi Kamara galamb specialista állatorvosa,
galambász