A hideg idő beköszöntével egyre gyakrabban találkozhatunk tüsszögő, orrfolyásos, könnyező madarakkal a galambházban. Hideg hatására a nyálkahártyák ellenállóképessége lecsökken és ez lehetőséget teremt a különböző kórokozók számára, hogy betegséget alakítsanak ki. A légzőszervek gyulladásos megbetegedésében többnyire egyszerre több kórokozó játszik szerepet.
Rhinitis – gennyes orrnyálkahártya gyulladás
Ennek a hónapnak a kapcsán a galambok herpesvírus fertőzöttségét vesszük górcső alá.
A galambok herpeszvírus fertőzése világszerte előforduló betegség, amely 2-6 hónapos állatokban okoz, akár elhullással is járó megbetegedést. Magyarországon 1972-ben állapították meg. A betegség kórokozója egy burkos vírus. Fakultatív kórokozó- ez a kifejezés azt jelenti, hogy csak bizonyos körülmények között alakul ki a kórkép.
Két típusa ismert a vírusnak: az I-es típus főleg az idősebb madarakat betegíti meg, az Ornithosis komplex betegség részeként, míg a II-es típus csak a fiatalokban fordul elő.
Kötőhártya-gyulladás (Conjunctivitis)
A vírus ellenálló képessége nem túl nagy, a rutin fertőtlenítőszerek hatására perceken belül elpusztul. Viszont beszáradt váladékokban hetekig fertőzőképes marad. A herpeszvírus fajspecifikus, ami azt jelenti, hogy a galamb herpeszvírusa csak a galambot betegíti meg, emberre nem veszélyes.
A fiatalok a vírushordozó szülőktől fertőződnek meg általában, de egymást is fertőzhetik. A fertőződés tünetmentes. A betegség egyéb kórokozók egyidejű jelenléte esetén jelenik meg, pl.: chlamydophilosis, szalmonellózis, E. coli fertőzöttség, mycoplasmosis, pasteurellosis, galambhimlő.
Az állatot érő stresszhatások (pl. megerőltető repülés, fiókanevelés) hatására aktivizálódik a vírus, A betegséget túlélt állatok tartósan vírushordozók maradnak, és tartósan ürítik is a vírust. A betegség lassan terjed az állományban!
A herpeszvírussal fertőzött állatokban a vírus a véráramba kerül, majd onnan a szervekbe eljutva, azokban kóros elváltozásokat hoz létre. A beteg galamb a sarokban gubbaszt, visszahúzódik, nehezített légzése lehet, szemét becsukja, a fájdalmas fekélyek miatt nem eszik, nem iszik, és folyékony, méregzöld trágyát ürít.
Ritkán idegrendszeri tünetek is lehetnek. A bemeneti kapuban (csőr, szem) a tünetek jellegzetesek. A garattájék kipirult, sárgás álhártya fedheti, a szemhéjak a rászáradt gennytől ragadósak. Úgy néz ki, mint a trichomonasos galamb. Sajnos ez az állapot, már visszafordíthatatlan, az ilyen beteg már nem gyógyítható meg.
A kórbonctani kép is jellegzetes:
• kötőhártyában savós-fibrines gyulladás,
• hurutos-álhártyás orrgyulladás,
• a száj-garatüregben álhártyás gyulladás,
• a gégében kruppos álhártya,
• a légcsőben heveny hurut vagy álhártyás gyulladás,
• elhalások és fekélyek képződése is megfigyelhető,
• a kloákában elhalásos gyulladás,
• súlyos fokú bélgyulladás,
• savós májgyulladás és májelfajulás,
• gócos hasnyálmirigy gyulladás,
• mérsékelt agyvelőgyulladás alakul ki.
A kezelés nem egyszerű! A súlyosan beteg galambokat nem lehet meggyógyítani. A kevésbé beteg madarak vírusellenes készítményekkel, vagy magas lizin- tartalmú szerekkel kezelhetők, Rendkívül fontos, a másodlagos fertőzések kézben tartása, antibiotikumokkal, parazitaellenes hatóanyagokkal.
A védekezés alapja a vakcinázás, bár ennek hatékonyságáról megoszlanak a vélemények! A fertőzésen átesett madarakban a természetes immunitás jóval erősebb, mint a vakcina adta védettség. A vakcinának mégis amiatt van létjogosultsága, hogy a vakcinázott szülőpárok tojásai magasabb szikimmunitással rendelkeznek, ill. a 4 hetes korban alkalmazott kétszer immunizált madarakban erősebb védettség alakulhat ki!
A vakcinázás lényege, hogy kétszer kell alkalmazni!
A mentesítés a mai viszonyok között szinte kivitelezhetetlen! A beteg állatok tenyésztésből való kivonása, a szigorú fertőtlenítés, a tenyészpárok és a fiatalok korai vakcinázása, a másodlagos fertőzések kezelése lehet a megoldás!
Üdvözlettel:
Dr. Berta Krisztián
galambspecialista állatorvos
galambász